Kedves naplóm! Eltelt már néhány hét... Túléltem minden napot.. Egyiket a másik után... Több százszor mondtam, hogy "igen, jól vagyok.", de egyszer sem éreztem igazán jól magam. Nap mint nap színlelek, elhitetem mindenkivel, hogy minden rendben van. S lassan én is elhiszem. Csak egy kis idő kell még. Egy kis idő, hogy gyógyuljanak a sebeim. A szívemen... Addig továbbra is csak túlélem a napokat, és üresen ismételgetem, hogy "jól vagyok!" ... De ne aggódj Drága Naplóm. Egyszer majd tényleg igaz lesz ez az egy átkozott mondat... Egyszer majd...