Ne
a múltja érdekeljen, hanem az, hogy kivé válik melletted. Hogy szeret, 
és hogy téged választott. Nem véletlenül a múltja a múltja. Valamiért 
megvált tőle, elbúcsúzott, maga mögött hagyta, ahogyan azt te is tetted a
tiéddel. A boldogság egyik titka talán az, hogy nem hánytorgatjuk fel a
múltat, és megtanulunk a pillanatban élni, és azzal foglalkozni. Nem 
azon agyalni, hogy mi volt a múltban. Egyébként is: felesleges. 
Megtörtént, elmúlt, az egyetlen dolog, amit szebbé tudsz tenni, a most.